ilyen a fejemben elni, csak sokkal rosszabb

2009. szeptember 29., kedd

ha vki nem értette volna h mirol irtam lentebb

2009. szeptember 16., szerda


i'm not falling in love, I'm just falling to pieces

2009. szeptember 15., kedd

itthagytak, úgyhogy erre hivatkozva lehetek depi és hallgathatok vállahatatlan graceklinika zenéket. hazamenni is nem akartam, mert pont ilyen érzés lesz visszajönni, mert megint nem akarok majd egyedül egy szobában aludni, lefekvés előtt pedig grace klinikát nézni, ami egyébként egyben az összes érzelmi és szexuális életemet is jelenti, sőtmitöbb egyedül aludni egy ágyban sem akarok többet, mert együtt filmet nézni lefekvés előtt, és tudni, hogy az ágy másik oldalán nem az odahajigált laptop meg portugálkönyvek vannak, az egy elmondhatatlanul comforting érzés*
most már az egyetlen kérdés, ami marad, hogy mégis lesz-e valaha ilyen, nem is, inkább az érdekel, hogy tényleg túl magasak-e az elvárásaim**, és amennyiben az elvárásaim tényleg megugorhatatlanok, akkor csak azért találom-e őket ki, hogy ne is kelljen belekerülni egy kapcsolatba eleve? (mert úgyis az első adandó alkalommal dobni fog valaki soványabbért, vagy ha nem, akkor 10 év után egy fiatalabbért, mert bárcsak ne ez történne egyfolytában, de igen, és honnan jönnek ezek a félelmeim, amikor nem hagyott el soha senki, nem váltak el a szüleim, nem volt megrázó, szívdarabokratörős szakítás, mégis milyen gyerekkori traumához kéne visszanyúlni?)
Tévedtem, mert még marad az a kérdés is, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor meggondolom magam, mert realizálom, hogy geciöreg vagyok, és inkább beérem valami közepessel, minthogy egyedül kelljen abban az ágyban esténként a legaktuálisabb pótérzelmi sorozatot néznem.

(jobbra el, nemzetközi tárgyalások)


* ne vedd magadra, d :)
** ezt abból gondolom egyrészt, mert 1. életemben esztimációim szerint ha egy és félszer szerelmes voltam 2. az olyan emberek, akiket egyébként imádok - de legalább nagyon bírok - is úgy viselkednek néha a kapcsolataikban, hogy alkalomadtán lekevernék nekik egy pofont, csak ugye közöm.

kaleidoscopio

2009. szeptember 7., hétfő

hogy mennyien jarnak a könyvtárba, az egyszerűen ijesztő. öreg bácsik jönnek elolvasni az "O jogo" (a játék, a 3 sporttal [értsd: focival] foglalkozó napilap 1ike) legfrissebb számát, egyetemisták ülnek egy rakás jegyzettel, mások laptopokkal, és általánosságban szerelmes leszek minden 25 és 32 közti srácba.


amúgy sose legyetek egyszerre végtelenül másnaposak és növesszétek a bölcsességfogatok. sőt, amennyiben lehet, soha ne legyetek másnaposak vagy növesszetek bölcsességfogat. vajon mikor nem lesz végre begyulladva a fél arcom.

hair update: 80% perfect**. ez fontos, mert az ember haja tükre lelkiállapotának, és a mojo-m visszaszerzése nem fog sikerülni, hogyha jönnek szoros egymásutánban a bad hair day-ek.

ma annak örültem hogy a supermarketben előreengedett egy srác. azóta a könyvtárban vagyok***. go figure.

* najó, igaziból ennél még mindig válogatósabb vagyok. de szemüveg nelkül egész sokba:D
** az ilyen oximoronok ne zavarjanak meg senkit.
*** igaziból fordítok a pártnak. but go figure, igen.

2009. szeptember 2., szerda

hogy letezik, h egy szamnak nincs fent a szovege az interneten?? segijjetek mar.