jose szokott kartyat vetni, nem igazan komolybol, amugy a magunk szorakozasra, es az egesz inkabb az emebrismeretet bizonyitja, mint barmifele transzcendentalis erok osszjatekat*. ebbol kifolyolag nem is a "jovore" vonatkozo kartyak az erdekesek, hanem a jelenre meg a multra, mert igazibol az derul ki, hogy egy jo emberismerokepesseggel rendelkezo arc mitgondol rolad, anelkul hogy nagyon jol ismerne. szoval az elso kartya a "kerdes". nekem kijott a nap, ami kb azt jelenti, h nincs kerdes, napfeny van. Ezen eloszor kicsit meglepodtem, de aztan parallelbe alltak a tenyek es a filingek: ez a december majdnem annyira sunshinehawaiididzse, amennyire lehet; a sulytalansag allapotaban lebegek, meg 2 hetig tudom, mi van az eletemmel, aztan a kibaszott urkabin belezuhan az oceanba, en pedig szivrohamot kapok azonnal, mert felek a viztol, foleg ha sotet, es mely es gecimod vegtelen**.
2009. december 8., kedd
szoval ez a ket het lehet, hogy sokaig a legsulytanabb ket het lesz. haromnaponkent a nap is sut. olyankor kabat nelkul lehet maszkalni az utcan, es meg ti akarjatok nekem beadni, hogy mindjart karacsony. ilyenkor besut a nap az ettemrembe, pont ugy, mint mikor eloszor voltam itt majdnem fel eve, es ultem a sarokban bolodogan, levakarhataltlan idiota-atszellemult mosollyal, mert ez a hely teljesen foldontuli, az ablakbol kilatsz a kertre, mandarinok nonek a fan. ennek a haloszobaanlakomnak kene lenni, hello, es minden reggel erre ebredni. ha van valamennyi eszuk, akkor a mennyorszag valami ehhez egeszen hasonlo felepitesu hely (ez esetben beteresemet fontolora veszem).
megint ugyanaz lesz, mint az elozo ket alkalommal. vegigrinyaltam x honapot, es amikor hazamegyek, mindenki csodalkozik, hogy lelkesen magyarazok az egeszrol (vö. eggyel lentebbi bejegyzes).
ki csodalkozik, hogy a confusão a kedvenc szavam.
* pl. soha senkinek nem olvas negativ dolgokat, akarmilyen kartyak jonnek ki - rombolas, destrukcio, halal - az mindig ujrakezdest, megujulast jelent
** eloszor csak azoktol az uszomedencektol feltem, amiket nem azokkal az egszinkek csempekkel raktak ki, ami standardnak szamit, hanem valami sotetebbel. a kecskemeti uszoda legrosszabb remalmaimban jott elo, uszoverseny elotti napon volt, hogy azt almodtam, a hossz vegen elnyel a medence, masnap meg majd belefulladtam a vizbe, ugy csapkodtam, utol ne erjen a cápa. aztan elekzdtem a termeszetes vizektol is felni, meg akkor is, ha mint maltan, le lehetett latni egeszen az aljaig. Azota pedig egyszer-ketszer probaltam uszodaba elmenni, de a fejemben megint jottek a capak meg a meduzak, pedig 25-os atlatszo medence volt. (az "ilyen a fejemben elni, csak sokkal rosszabb" legujabb adasat hallottak)
Bejegyezte: jucusmester dátum: 19:50
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Én az átlátszó vizet nem szeretem, pedig nagy vízimádó vagyok. Az iszonyú hideg, akkor is ha nem. Na persze "fekete" vizű termálmedencében tanultam úszni és iszonyodom a modern, átlátszó uszodáktól.
Az űrkabin ha landol ott ezrek várják , azonnal kimentik, és mindennel kényeztetik a visszatérő űrhajóst. :)
Megjegyzés küldése